A gázkazán régen
Sokakban él még félsz a gázkazánnak szemben. Főleg külföldiek szeppennek meg, ha albérlet keresgélés közben gázkazán fűtéssel találkoznak. Hiszen mindenki tudja, a gáz veszélyes. Igen ám, de arra már alig emlékszik bárki is, hogy miért?
Amikor a gázkazán készülékek először váltak nagy tömegek számára is elérhetővé, még csak ott tartott a technika, hogy nyílt égésterű készülékeket forgalmaztak. Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy az égéshez a szoba oxigénjét használta a kazán, azaz ugyanazt a levegőt szívta el, amit mi is belélegeztünk volna, majd a kéményen át távozott az égéstermék. Ez pedig sokszor balesetveszélyesnek bizonyult, rosszul kivitelezett kéményekben a szél visszafordította az égéstermék irányát, berobbant a szivárgó gáz, egyszerűen megfulladtak tőle a lakók. Sok horror történet kering. És nem is véletlen, hogy a nyílt égésterű készülékeket már kivonták a forgalomból. Szóval akkor most milyenek is a gázkazánok?
A turbós gázkazán
A nyílt égésterű gázkazán balesetveszélyes volta egész hamar kiderült és egy idő után piacra került a megoldás is: a zárt égésterű gázkazán. Ebben az esetben az égéstermék szintén a kéményen át távozik, ám oxigénellátásként nem a szoba levegője szolgál, hanem szintén egy kéménycső, ami az utca levegőjét szívja be a kürtőn keresztül. Az eljárás igen ésszerű, ellenben problémákat szült.
Ahhoz ugyanis, hogy a turbós gázkazán kiváltsa a háztartásokban a nyílt égésterűt, módosítani kellett a kéményen. A plusz kéménycső pedig nem mindenhol építhető bontás nélkül, sőt bizonyos panelházakban például képtelenség is volna. Vagy az egész ház építi meg egyszerre, vagy senki se. Éppen ezért a turbós gázkazán beépítése alkalmasint olyan plusz költséggel járt, amit nem vállalt fel könnyen mindenki. Ez az oka annak, hogy a nyílt égésterű gázkazánok még pár évtizede is könnyűszerrel fellelhetőek voltak bizonyos háztartásokban, és merem állítani, hogyha ma jól körülnéznénk Magyarországon, még mindig találnánk egyet-kettőt.
A kondenzációs gázkazán
A turbós gázkazán is egy lépés volt előre, de ennél még tovább ment a kondenzációs gázkazán, melyet napjainkban minden online kazán weboldal árusít. Alapvetően itt már nem arról volt szó, hogy balesetmentessé tegyék a készüléket, hanem, hogy hatékonyabbá. Ugyanis gyakran előforduló probléma, hogy a turbós készülékek kéménye korrodál, elamortizálódik.
Ezt könnyű megmagyarázni. Amikor az égéstermék a felszálló hő hatására kifelé indul, hirtelen ütközik a kinti hőmérsékletnek. Általában nem is kell ehhez kijutnia a kéményből, már azon belül is ki tud csapódni. A gázkazán belsejéből áramló kicsapódás azonban a legritkább esetben víz, sokkal jellemzőbb, hogy savas nedvesség, ami aztán szépen kikezdi a kémény bádogfalát.
Ez a jelenség két problémát is felvet. Az egyik természetesen a korrodáló kémény, amit így aztán sokkal gyakrabban kell cserélni, karbantartani, mint magát a gázkazán berendezését. Másfelől a kicsapódás alatt energia keletkezett, amit mi ugyan megtermeltünk, de nem hasznosítottunk, hiszen hagytuk elveszni az éterben.
Erre a két problémára született válaszként a kondenzációs gázkazán terve. Tegyük fel, hogy egy egész otthont fűt a kazánunk. A fűtéscső kanyarog a falakban, padlóban, radiátorokon, míg végül jelentős lehűlés után vissza nem ér a kazánhoz. Ezt a csökkent hőmérsékletet használja ki a kondenzációs kazán, ugyanis ez már alacsonyabb, mint az égéshő a belsejében, tehát alkalmas a kicsapatásra. Ez egy felől jó, mert nem a kéményben történik, hanem korábban, ahonnan ezáltal el tudjuk vezetni. Másfelől azért is jó, mert ha a lehűlt fűtővíz csőfalán csapódik ki a pára, akkor az energia a kihűlt vizet fogja melegíteni. Amit mi egyébként is szeretnénk. Így tehát egyben valósul meg a korrodáció elhárítása, és az energia többszörös hasznosítása. Ebből persze az is következik, hogy a kondenzációs gázkazán akkor működik hatékonyan, ha szivárog.
A gázkazán beállítása
A kazán a fűtés lelke, ezt nem igazán kell magyarázni. Ám a fűtésrendszer egy elég bonyolult és összetett rendszer, nem elég, ha van egy kondenzációs kazán a közepén ahhoz, hogy tegnapról mára már meg is látsszon a spórolás a számlákon. A kondenzációs technika alapelve ugyebár, hogy a visszatérő víz ág hidegebb. Ha ez nem valósul meg, akkor nem lesz ott semmiféle kondenzáció, és a kazán csak annyira fog működni, mintha egy hagyományos turbós gázkazánt köttetünk volna be. Úgyhogy a beüzemelés mellett kiemelten fontos a megfelelő összehangolás és ebben egyáltalán nem szégyen, ha szakember segítségét kérjük.
Köthetünk a rendszerhez természetes energiahordozókat, mondjuk napkollektort is, ebben az esetben azonban számolnunk kell vele, hogy ingadozó lesz az energiaellátása annak, amit a napkollektor hozzátesz a rendszerhez. Ennek kiküszöbölésére lehet segítségünkre egy puffertartály. Ez voltaképpen egy szigetelt tartály, ami ezáltal jól tárolja a korábban már megtermelt hőt. Alkalmas lehet olyan helyzetekben is, ahol a használati meleg vizet is a kazán termeli meg. Ha egyszerre zuhanyzunk, mosogatunk és folyatjuk a kádba is a vizet, elképzelhető, hogy szimplán az átfolyó melegvíz nem lesz elegendő. Viszont ilyenkor bekapcsolódhat a puffertartály, és annak a vizével már minden bizonnyal el tudjuk látni az igényeinket.